Mit jelentenek a csomagoláson feltüntetett jelek
Minden, amit tudnia kell a csomagolási szimbólumokról, a szállítási szimbólumokról és arról, hogyan...
Nem egyszerű pár szóban összefoglalni. Egy mindennapi életből vett példát hívok segítségül. Gondoljunk a supply chainre, azaz az ellátási láncra úgy, mint egy pitypangokból készített koszorúra. A különböző virágokat az egyes cégek, vagy mikro környezetben (pl. egy gyárban) az egyes területek adják, melyek egy saját kis kört alkotva csatlakoznak bele a nagy körforgásba. Az egyik virág a beszerzés, aki megvesz mindent ahhoz, hogy dobozt tudjunk gyártani. A másik az értékesítés, aki újabb és újabb piacokat nyit meg. A következő a termelés/gyártástervezés, majd a raktár, a fuvarozás, és így tovább. Ezek a területek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és anyagot, vagy éppen információt szállítanak a soron következőnek. Maradva a metaforánknál, az egyes elemek áramlás közben, ahogy a pitypangok koszorút alkotva, egyre szorosabban kapaszkodnak egymásba és erős kötelék alakul ki a láncban. Egy supply chain manager az egyes virágokat vizsgálja: megnézi, hány szirma van, hogyan alakítható a szára úgy, hogy egyedül és kötelékben is jól álljon és megtervezi, hogy legyen tökéletes a koszorú. Munkájának gyümölcsével találkozunk a boltokban; felel azért, hogy mindegyik rendben legyártódjon, megérkezzen és kikerüljön a polcra. Nagy büszkeség, amikor látom az üzletekben, hogy szinte nincs olyan sor, ahol ne lenne DS Smith csomagolású termék.
A csomagolás céljától függ, legyen az fogyasztói, szállítói, vagy egyéb. Tapasztalatom alapján az elmúlt két évtizedben három releváns időszakot lehet meghatározni a vevői igényeket tekintve. Eleinte egy csomagolás akkor volt sikeres, ha kibírta az utazást és megvédte a terméket. Ezt követően már a könnyen kezelhetőség is előtérbe került és egyre értékesebbé vált, hogy felkeltse az érdeklődést a boltokban. Ma már azonban mindezeken túl fontos a környezettudatosság is. Ezt számos tényező befolyásolja: nem mindegy, milyen típusú fuvareszközzel szállítunk, mibe és hogyan csomagoljuk a terméket - például raklapok, fóliák, pántszalagok -, vagy éppen milyen alapanyagból készült a termék, például visszaforgatható-e, avagy szerepet vállal-e a cégünk az erdők újratelepítésében. Ha nem figyelünk oda termékeink és csomagolásuk egy idő után hatalmas hegyekben állhat a gyárakban, üzletekben vagy a fogyasztóknál. A mi feladatunk az is, hogy ezt a hulladékot minimalizáljuk és vevőinkkel közösen tegyünk környezetünkért. Ha ezt mind tartani tudjuk és be is tudjuk tartatni, akkor sikeres lehet a csomagolás. Mert mi nem csak egy dobozról beszélünk, hanem egy értékről, amit a cégünk képvisel.
Ugyanakkor érdekes belegondolni abba, hogy mi magunk is, supply chain szakemberek is fogyasztók vagyunk, és a csomagolóanyaggal szembeni követelményeket mi magunk, fogyasztók is generáljuk; ne legyen sérült a csomagolóanyag (mert lehet, hogy a termék is az), szép legyen, támogassa a fenntarthatóságot.
Abszolút. Ha ma egy Maslow-féle piramisban szeretném elhelyezni a csomagolás funkcióit, vagy a csomagolással szemben támasztott elvárásokat, akkor a tetejére kerülne a fenntarthatóság. Ez egy olyan igény, ami segít a túlcsomagolás elkerülésében, a környezet terhelésének csökkentésében és minden szinten megjelenik. Ha egy raktárvezetővel, vagy vevővel beszélek, az esetek nagy százalékában megmutatkozik ez az elvárás.
Sokan legyintenek, ha a csomagolás fontosságáról van szó, azonban hamar rájönnek, hogy óriási szerep jut ma már a csomagolóanyagoknak és annak a körforgásnak, amiben a csomagolóanyag megjelenik. Mi, a DS Smithnél tudjuk, milyen hatással vagyunk a beszállítóinkra és a vevőinkre, továbbá a környezetünkre gyakorolt hatást is felmérjük. Minden gondolat afelé mutat, hogy felelősségteljes, előremutató és gondoskodó szerepünk legyen ebben a láncban.
Például a tervezést követő csomagolási megoldás bevezetése nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk. Sőt! Figyelni, elemezni, akár újra is kell gondolni a folyamatot, hogyan működik és miként lehetne javítani. Állandó változásban vagyunk, ahogy vevőink, beszállítóink is. Mindig van egy újabb lehetőség az optimalizálásra. A feladat az, hogy ezeket megtaláljuk és javítsunk, amin szükséges.
Szerintem a vevőközpontú gondolkodás. Legyen szó bármelyik területről a cégnél (a beszerzéstől a pénzügyig, az értékesítéstől a raktárig, a termeléstől a fuvarozásig, bárhol), a középpontban a vevő és az ő rejtett, vagy kimondott igényei állnak. A vásárlók bevonása már a tervezés fázisába, vagy egy optimalizálási projektbe, vagy akár egy napi problémába mind-mind hozzásegít a szoros kapcsolat kialakulásához.
Úgy gondolom, hogy a vevőknek tudniuk kell, hogy nem csak egy dobozt vesznek, hanem egy szolgáltatást, egy értéket is.
Három nagyon fontos témakört figyelek a munkám során. Úgy vélem, ha ezek rendben vannak, akkor eredményesek lehetünk.
Az irány jó, de van még tér az optimalizálásra. A logisztika folyamatos fejlődésben van. Egyre több és több olyan technológia jelenik meg, ami egyértelműen a jövőbe mutat. Gondolok itt akár az önvezető járművekre, a robotok által kezelt raktárakra, RFID jelölésű raklapokra, EWG építésére, stb. Hazánkban is folyton nő az eszközök, és lehetőségek száma, ami biztató.
Érdekelné, hogyan támogathatja csomagolása az egész ellátási lánc folyamatát?
