omnichannel | 4 min

„Az ellátási lánc, mint egy pitypangokból álló koszorú.”

A csomagolóipar megállás nélkül fejlődik. Ténymegállapítás az is, hogy a csomagolás nem pusztán doboz, vagy kartondoboz, kiterjed a fogyasztói élmény, az értékesítés maximalizálására, az áruk biztonságos és költséghatékony mozgására való felkészítésére a teljes ellátási láncban. Ez utóbbi avatatlan szem számára szinte láthatatlannak tűnhet, miközben rendkívül összehangolt, precíz munkát követel meg. A sok-sok szálat mozgató supply chain menedzsmentet mutatjuk most be. Kalauzunk Walter Anna, a DS Smith Packaging Hungary supply chain manager-e, aki a maximális professzionalizmus mellett olyan képletesen mesél szakmájáról, hogy egy 5 éves is megérti.

július 13, 2021

Mivel foglalkozik a supply chain szakértő?

Nem egyszerű pár szóban összefoglalni. Egy mindennapi életből vett példát hívok segítségül. Gondoljunk a supply chainre, azaz az ellátási láncra úgy, mint egy pitypangokból készített koszorúra. A különböző virágokat az egyes cégek, vagy mikro környezetben (pl. egy gyárban) az egyes területek adják, melyek egy saját kis kört alkotva csatlakoznak bele a nagy körforgásba. Az egyik virág a beszerzés, aki megvesz mindent ahhoz, hogy dobozt tudjunk gyártani. A másik az értékesítés, aki újabb és újabb piacokat nyit meg. A következő a termelés/gyártástervezés, majd a raktár, a fuvarozás, és így tovább. Ezek a területek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és anyagot, vagy éppen információt szállítanak a soron következőnek. Maradva a metaforánknál, az egyes elemek áramlás közben, ahogy a pitypangok koszorút alkotva, egyre szorosabban kapaszkodnak egymásba és erős kötelék alakul ki a láncban. Egy supply chain manager az egyes virágokat vizsgálja: megnézi, hány szirma van, hogyan alakítható a szára úgy, hogy egyedül és kötelékben is jól álljon és megtervezi, hogy legyen tökéletes a koszorú. Munkájának gyümölcsével találkozunk a boltokban; felel azért, hogy mindegyik rendben legyártódjon, megérkezzen és kikerüljön a polcra. Nagy büszkeség, amikor látom az üzletekben, hogy szinte nincs olyan sor, ahol ne lenne DS Smith csomagolású termék.

Mikor „sikeres” egy csomagolás supply chain szakértői szemmel?

A csomagolás céljától függ, legyen az fogyasztói, szállítói, vagy egyéb. Tapasztalatom alapján az elmúlt két évtizedben három releváns időszakot lehet meghatározni a vevői igényeket tekintve. Eleinte egy csomagolás akkor volt sikeres, ha kibírta az utazást és megvédte a terméket. Ezt követően már a könnyen kezelhetőség is előtérbe került és egyre értékesebbé vált, hogy felkeltse az érdeklődést a boltokban. Ma már azonban mindezeken túl fontos a környezettudatosság is. Ezt számos tényező befolyásolja: nem mindegy, milyen típusú fuvareszközzel szállítunk, mibe és hogyan csomagoljuk a terméket - például raklapok, fóliák, pántszalagok -, vagy éppen milyen alapanyagból készült a termék, például visszaforgatható-e, avagy szerepet vállal-e a cégünk az erdők újratelepítésében. Ha nem figyelünk oda termékeink és csomagolásuk egy idő után hatalmas hegyekben állhat a gyárakban, üzletekben vagy a fogyasztóknál. A mi feladatunk az is, hogy ezt a hulladékot minimalizáljuk és vevőinkkel közösen tegyünk környezetünkért. Ha ezt mind tartani tudjuk és be is tudjuk tartatni, akkor sikeres lehet a csomagolás. Mert mi nem csak egy dobozról beszélünk, hanem egy értékről, amit a cégünk képvisel.

Ugyanakkor érdekes belegondolni abba, hogy mi magunk is, supply chain szakemberek is fogyasztók vagyunk, és a csomagolóanyaggal szembeni követelményeket mi magunk, fogyasztók is generáljuk; ne legyen sérült a csomagolóanyag (mert lehet, hogy a termék is az), szép legyen, támogassa a fenntarthatóságot.

Valóban van jelentősége a fenntarthatóságnak a csomagolások tervezésnél, hogy látod supply chain szemszögből?

Abszolút. Ha ma egy Maslow-féle piramisban szeretném elhelyezni a csomagolás funkcióit, vagy a csomagolással szemben támasztott elvárásokat, akkor a tetejére kerülne a fenntarthatóság. Ez egy olyan igény, ami segít a túlcsomagolás elkerülésében, a környezet terhelésének csökkentésében és minden szinten megjelenik. Ha egy raktárvezetővel, vagy vevővel beszélek, az esetek nagy százalékában megmutatkozik ez az elvárás.

Hogyan tekint a DS Smith a csomagolás ellátási láncban betöltött szerepére?

Sokan legyintenek, ha a csomagolás fontosságáról van szó, azonban hamar rájönnek, hogy óriási szerep jut ma már a csomagolóanyagoknak és annak a körforgásnak, amiben a csomagolóanyag megjelenik. Mi, a DS Smithnél tudjuk, milyen hatással vagyunk a beszállítóinkra és a vevőinkre, továbbá a környezetünkre gyakorolt hatást is felmérjük. Minden gondolat afelé mutat, hogy felelősségteljes, előremutató és gondoskodó szerepünk legyen ebben a láncban.

Például a tervezést követő csomagolási megoldás bevezetése nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk. Sőt! Figyelni, elemezni, akár újra is kell gondolni a folyamatot, hogyan működik és miként lehetne javítani. Állandó változásban vagyunk, ahogy vevőink, beszállítóink is. Mindig van egy újabb lehetőség az optimalizálásra. A feladat az, hogy ezeket megtaláljuk és javítsunk, amin szükséges.

Van különbség a DS Smith supply chain tekintetében – megoldások, módszerek, használt eszközök, programok, vagy gondolkodásmód- a versenytársaihoz képest?

Szerintem a vevőközpontú gondolkodás. Legyen szó bármelyik területről a cégnél (a beszerzéstől a pénzügyig, az értékesítéstől a raktárig, a termeléstől a fuvarozásig, bárhol), a középpontban a vevő és az ő rejtett, vagy kimondott igényei állnak. A vásárlók bevonása már a tervezés fázisába, vagy egy optimalizálási projektbe, vagy akár egy napi problémába mind-mind hozzásegít a szoros kapcsolat kialakulásához.
Úgy gondolom, hogy a vevőknek tudniuk kell, hogy nem csak egy dobozt vesznek, hanem egy szolgáltatást, egy értéket is.

„Miben mérik”/mik a fő mutatói a hatékony vagy eredményes ellátási lánc menedzsmentnek?

Három nagyon fontos témakört figyelek a munkám során. Úgy vélem, ha ezek rendben vannak, akkor eredményesek lehetünk.

  1. VEVŐ: Ők vannak a középpontban, az ő igényeik kielégítése a fő feladatunk. Így a vevői visszajelzésekhez, a vevői elégedettséghez kapcsolódó mérőszámok sarokszámok.
  2. ÁRAMLÁS: Az egyik legösszetettebb téma, hiszen mutatja, hogy minden beépülő, termelési segédanyag itt volt, minősége rendben volt, a tervezés akár gyártás, akár fuvar jól dolgozott-e, az order managementünk helyesen kezelte-e a vevői igényeket, a raktárosaink biztonságosan megpakolták az autókat, stb. Röviden az anyag és az információ gond nélkül átjutott a gyáron értéket teremtve a végén.
  3. KÖLTSÉGEK: és az ehhez kapcsolódó mérőszámok. Mi volt a terv, mi a valóság? Hol lehet javítani? A profitabilitás vizsgálata, a profit and loss vizsgálata újra és újra.

Hogyan látja supply chain „érettség”/fejlettség szempontjából a magyar/Közép-Kelet-Európai piacot? Vannak-e regionális, országspecifikus sajátosságok?

Az irány jó, de van még tér az optimalizálásra. A logisztika folyamatos fejlődésben van. Egyre több és több olyan technológia jelenik meg, ami egyértelműen a jövőbe mutat. Gondolok itt akár az önvezető járművekre, a robotok által kezelt raktárakra, RFID jelölésű raklapokra, EWG építésére, stb. Hazánkban is folyton nő az eszközök, és lehetőségek száma, ami biztató.

 

Érdekelné, hogyan támogathatja csomagolása az egész ellátási lánc folyamatát?

Írjon a DS Smith csomagolás-szakértőinek!

 

Anna Walter
Anna Walter Country Supply Chain Manager ds.smith.sales@dssmith.com

A szakértőről

Ellátási lánc szakértőnk felel azért, hogy a DS Smith Packaging Hungary gyártási folyamata összehangolt legyen, minden csomagolásunk rendben megérkezzen és kikerüljön a polcokra. Húsz éves pályafutása során a sikeres csomagolás titkát különböző nézőpontokból ismerte meg, de mindegyik során nagy figyelmet szentelt a tudatosság, a tervezés és az optimalizálás szerepére. Kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatósági szempontokat és a környezeti hatások elemzését.