Divatban a csomagolás
A csomagolás többről szól, mint a termékek védelméről. Egyre több cég ismeri fel, hogy nem csak a...
Olvavási idő 4 perc
Életünk szinte minden területén megjelenik a stílus fogalma: legyen az öltözködés, beszéd vagy éppen az, hogy mit és hogyan vásárolunk. A külsőnket meghatározó trendek észrevétlenül vesznek körbe bennünket és hatnak a mindennapjainkra. A gazdasági, munkahelyi és fogyasztási szokásokban bekövetkezett változások a divat világát is felforgatták. Ezt a folyamatos változást mutatja, hogy 2018-ban is fordulópont következett be a divatipar polarizációjában: a ruházati és lábbeli-értékesítések több, mint fele már Európán és Észak-Amerikán kívülről érkezett. A fogyasztói láncok erős kötelékbe kerültek az ázsiai termeléssel, ám nemcsak a gyártatás, hanem sok esetben az alapanyag beszerzése tekintetében is.
Egyes becslések szerint a divatipar jelenleg az egyik legszennyezőbb iparág. Az örök szépség igénye rendkívüli túlfogyasztást indított el, de az utóbbi időben, ahogy a szektor működése, úgy a divatcikkek vásárlása is elindult a környezettudatosabb alternatívák irányába, amit sok divat szakmabeli üdvözöl. Az áruk többszörös csomagolása 2016-ban például - csak az EU-ban - 87 millió tonna szemetet eredményezett, melynek nagy hányada egyszer használatos műanyag volt. Ez a fejenként közel egy rénszarvas súlyú, pontosabban 170 kg-nyi hulladék zöldülni kezdett. A vásárlók is egyre inkább tudatában vannak fogyasztásuk következményeinek, amit a DS Smith „The State of Fashion 2018” tanulmánya is megerősít, miszerint minden harmadik fogyasztó szívesen tenne a változásért, ezért fenntartható értékeket és elveket épít vásárlási szokásaiba.
2020 például arról szólt, ki miként tud adaptálódni a járvány okozta kihívásokhoz, ami globális szintű és valóban érezhető újdonságokat hozott. Így a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás, a mentális és érzelmi egészséges életmód, valamint az öntudatosság kiemelt teret kapott a vásárlók életében. Emellett különösen erős átalakító erővel bír, hogy az online vásárlók aránya az elmúlt időszakban 58% fölé nőtt, melynek fele a divatipari kiskereskedelmi szegmensben talált álmai termékére. Jól példázza ezt egy tanulmány, mely szerint Nagy-Britannia 16,5%-os extra növekedést ért el az online ruházati, textil és cipő e-kereskedelmi becsült forgalomhoz képest. Miközben általános elmondható, hogy a fogyasztás mértéke továbbra is emelkedik, addig a vásárlók egyre kevésbé lojálisak a márkákhoz. A millenniumi generáció közel kétharmada állítja azt, hogy legalább 30%-os kedvezményért márkát váltana. Az ezredfordulón születettek árérzékenységénél elveik erősebbek csak: vásárlási döntéseiket többször alapozzák arra, hogy a vállalat tevékenysége és küldetése összhangban van-e a saját értékeikkel. Ez a generáció más megközelítést és magasabb elvárásokat támaszt a márkákkal szemben.
A divatiparban a vírushelyzet hatalmas digitális forradalmat hozott, mely környezettudatosabb döntéseket is eredményezett. A nagy divatházak, online kiskereskedők és tervezők ezrei tették le voksukat nem csupán Földünk, de a szektort is megmentő fejlesztések mellett. Az ökotudatos termelés, fenntartható alapanyag beszerzésen túl a csomagolások megreformálása és a körforgásos gazdaságra való mielőbbi áttérés került fókuszba az elmúlt időszakban. A kezdeményezés pionírja pedig azon vásárlók, akik olvasnak, kérdeznek és cselekszenek. És érzékelhetően egyre határozottabban teszik is ezt: megválogatják a márkákat, az alapanyagokat és a csomagolásokat is. Piackutatás támasztja alá a fogyasztók érzékenységét a környezettudatos csomagolások iránt, mely szerint hajlandóak akár magasabb árat is fizetni a fenntarthatóbb csomagolásért.
És milyen irányt vehet a divatipari csomagolás a jövőben?
ANövényi alapanyagból vagy fosszilis tüzelőanyagból készül, élete végén a lebomlás folyamatában értékes tápanyagot juttat a földbe. Számos márka próbálja komposztálható címkével ellátni termékeit, azonban különbséget kell tenni a megfelelően komposztálható és a biológiailag lebomló csomagolások között. Ígéretes hír, hogy divatipari szereplők között már megjelentek a manióka alapú komposztálható táskák és a kukoricakeményítőből álló szállító zsákok is. Mi is a DS Smith-nél nagyszabású kutatás-fejlesztési program keretében vizsgáljuk a különböző alternatív anyagok innovatív felhasználását rost alapanyagként papír- és csomagolás termékekhez, például a tengeri moszatot, szalmát, kendert, virágosnádat (más néven japánfűt).
Sok márka tünteti fel, hogy papír alapú, újrahasznosított vagy újrahasználható csomagolást használ szállítás során. Ennek láthatósága sokat segíthet abban, hogy bizonyítsuk, jó úton jár a vállalat. Így áttekinthetővé tehető, hogy biológiailag lebomló, vagy egy felelős erdőgazdálkodásból származó alapanyag felhasználásával készült csomagláshoz van-e szerencsénk. De már vannak olyan webshopok, ahol választani lehet vásárlásunk során, hogy egy már korábban használt dobozban szállítsák ki számunkra a rendelésünket - mi lehet ennél tudatosabb döntés?
Egyre több divatipari szereplő dönt amellett, hogy termékeit újrafelhasználható csomagolásba bújtatja. Visszaváltható és visszaküldhető alternatívák mellett olyat is találni, ahol állítható méretű tárolókban kerül kiszállításra a megrendelt áru. Egy fehérneműmárka például újrafelhasználható bambuszzsákban küldi termékeit, amit később neszesszernek vagy tárolónak is felhasználhat a vásárló.
A különböző praktikák és alternatív megoldások mellett azonban az egyik legegyszerűbb lépés a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése lehet. Az online rendelések esetében például számtalan esetben a szükségesnél több csomagolóanyagot használnak a termék védelmére. Az ökológiai lábnyom csökkentésének, s vele együtt a fenntartható, körforgásos gazdaságra alkalmas csomagolás egyik legfontosabb eleme az ellátási láncra való optimalizálás - száműzve a felesleges csomagolási elemeket és visszaszorítva a hulladék mennyiségét.
De, hogy miként lehet a csomagolás körforgásosságát mérni, már nem is olyan egyszerű. Erre alkottuk meg a Circular Design Metrics-et (Körforgásos Tervezés Mérőszámait), mely 8 mutató - köztük az előbb említett ellátási láncra való optimalizálás – mentén tudjuk értékelni és számszerűsíteni adott csomagolás fenntarthatóságát.
Kíváncsi, milyen csomagolási megoldások vannak az ágazatban?
