e-commerce | 4 min

Innovatív B2C csomagszállítás: Házhoz megy a csomag, de hogyan?

Annak, aki valaha rendelt online, nem ismeretlen a csomag kiszállításának nyomon követése: rendelésleadás, a csomag összekészítése, logisztikai partnernek átadása, központba érkezése. Az áruszállítás ezt követő utolsó szakaszában, mintha visszafelé kezdene járni az óra. A több megállóból, legtöbbször igen kis lépésekből álló „utolsó mérföld” során szinte lelassul az idő.

 

március 9, 2021

A vállalkozások új technológiák és kísérleti ellátási lánc modellek kifejlesztésébe kezdtek annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a fogyasztók gyors és a legtöbbször ingyenes csomagszállítás iránti igényének. Törekednek a csomagmennyiség növelésére, a szállítás gyorsítására, ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésére. Fontos azonban látni, hogy a teljes ellátási lánc egyik legnagyobb kiadását és kihívását az aznapi, utolsó mérföldes szállítás jelenti. Miként az alábbi statisztikai adatok mutatják, az e-kereskedelmi piac expanziója folytatódik, ez pedig nagy nyomást helyez a kiskereskedők, szállítók vállára.

A fogyasztók összesen 86%-a online rendeli a termékeket 42%-uk pedig jelentősen többet vásárol online a Covid óta.[1]

Az utolsó mérföld problémája

A „last mile delivery”, azaz az utolsó mérföld logisztikai problémája azt írja le, amikor a csomag a szállítási csomóponttól a végső rendeltetési helyére kerül, más szavakkal, a raktárból a fogyasztóig eljut. Ez az ellátási lánc legidőigényesebb és legköltségesebb része, a teljes szállítási költség 53%-át teszik ki. Hogy kerülhetjük el a „hétmérföldes” csizma méretű karbon-lábnyomot és a vele járó tetemes költséget a kiszállítás során?

Az egyik választási lehetőség a kibocsátott CO2 ellensúlyozása. Számos vállalat kínál ezen az elven alapuló szén-dioxid-semleges csomagszállítást. Mindez úgy lehetséges, hogy kiszámítják az adott szállítmányhoz felhasznált üzemanyag, víz, papír, valamint a megtett út alapján a karbon kibocsátást és különböző projektek révén ellensúlyozzák a szükséges CO2-egyenértéket.[2] Más megközelítést az innovatív technológiai megoldások kínálnak. Nézzük ezeket!

Egyszerű kézbesítés, automatizált megoldások

A hagyományos teherszállítás, független sofőrök, futár és postai szolgáltatások mellett számos alternatív csomagkézbesítési megoldás érhető el, mint például a Click & Collect - vagyis az online vásárlást, rendelést követően összekészített csomag átvétele az üzletben – vagy a csomagautomaták.

Click & Collect

A Covid járvány következtében felértékelődött a biztonság, így nagy óvatosság jellemzi a fogyasztókat. Ennek egyik következményeként hatalmas növekedés tapasztalható a Click & Collect és más BOPIS (Buy Online and Pay In Store – online vásárlás és boltban fizetés) opciók használata terén. Ez világosan ki is derül az Accenture felmérésből, miszerint a vásárlók 44%-a jelentősen többet használja a Click & Collect megoldást, mint a Covid előtt. 78%-uk pedig úgy vélekedik, a pandémiát követően is élni fog vele. [3]

 

Click and Collect

 

Csomagautomaták

A csomagautomaták nemcsak segítik a városi szállítások mértékének, a sikertelen kézbesítések mennyiségének és a futáros visszaküldések számának csökkentését, hanem forgalom és energiafelhasználás mérséklő hatásuk is van. Ezt támasztja alá a krakkói AGH Természettudományi és Műszaki Egyetem Robotikai és Mechatronikai Tanszékének kutatásai eredményei, miszerint egy, a csomagautomatákat kiszolgáló futár egyetlen nap alatt 600 csomagot képes kiszállítani kb. 70 km-es távot megtéve, szemben a hagyományos kézbesítéssel, amikor 150 km-es úttal hozzávetőlegesen 60 csomagot tud kézbesíteni.[4]

A régiót tekintve, Magyarország élen jár a csomagautomaták mennyiségében és kapacitásában. A 2020-as nyári adatok szerint közel 200 automata segítette a csomagok célba juttatását hazánkban. A legutolsó csomagautomaták kapacitására vonatkozó nyilvános információk szerint, több mint 15.000 rekesz áll rendelkezésre Magyarországon, vagyis naponta akár több mint 15.000 csomagot lehet küldeni ilyen formában. (Egy automata akár több mint 100 rekeszt is tartalmazhat, de átlagnak a 67 tekinthető.) A hazai csomagautomata-piacra vonatkozó előrejelzések szerint az automaták száma 2021-ben a 250-en is túlnőhet. [5]

Intelligens, automatizált kézbesítés

A vásárlók kényelme általában is megkívánja, hogy a kiszállítás ideje egyre inkább igazodjon az egyéni élethelyzetekhez. Ez az igény a járvány miatt átalakult szokások miatt tovább erősödik, a jövőben pedig olyan tényezők alakítják tovább a piacot, mint az okosotthonok, a távolról nyitható garázsok, ahova kézbesíteniük kell majd a szállítmányozóknak. A tendencia egyértelmű: ne a szolgáltató mondja meg, mikor tud szállítani, hanem a vevő választhassa meg a számára alkalmas időpontot.


Erre a nagyfokú kényelmi igényre reagálva fejlesztette ki az Amazon az Amazon Key, új kézbesítési szolgáltatását. A koncepció lényege, hogy a kézbesítő a vásárló otthonába lépve, azon belül teszi le a csomagot. A szolgáltatás egy applikációból, egy intelligens zárból és a Cloud Cam Key Edition otthoni kamerából áll. A kézbesítő sofőrök az alkalmazáson keresztül férnek hozzá az adott vásárló címéhez és jutnak be a lakásukba – a rendszer párosítja a csomagot az Amazon Key felhasználóval, helyszínnel, így a megfelelő házba a megfelelő megrendeléssel lehet csak bemenni. A vásárló pedig az app segítségével távoli elérésben kinyithatja az ajtót távolról. Amikor az alkalmazás segítségével kinyitják a bejárati ajtót, a kamera felvételt készít, rögzítve a szállítás utolsó métereit. Persze ennek a kényelemnek jócskán megkérik az árát.

A logisztikai fejlesztések között ott találjuk az önvezető járműveket, automata szállító robotokat, drónokat. Eljöhet az a nap, amikor felnézünk és drónok ezrei cikáznak egymás mellett, hogy postákat, csomagokat, gyógyszereket, pizzákat és egyéb kis és közepes méretű tárgyakat szállítsanak? Valószínűleg csak néhány év kérdése, de addig bizonyosan rengeteg technikai kihívást kell leküzdeniük. Minden esetre láthatóak az ebbe az irányba mutató törekvések. Számos globális nagyvállalat, mint az Amazon, Walmart, UPS, Google sorra drónos szállítási projektekbe fektet be, és bár kis mértékben, de Izraeltől Kanadáig, Írországtól Ausztráliáig már működik drónos csomagkézbesítés. Ahogy a Fortune Business Insights ™ előrejelzése mutatja, a drónos csomagszállítási piac mérete 2027-re eléri a 7.388,2 millió dollárt, átlag 41,8%-os éves növekedési ütemmel.[6]

Érintésmentes vásárlás

A világjárvány következtében felerősödött az érintésmentes vásárlás iránti igény is. Az olyan technológiák, mint a QR-kódok, az RFID és a Bluetooth továbbítják a tartalmat a vásárló mobiltelefonjára anélkül, hogy valaha bármivel közvetlen kapcsolatba kerülné fogyasztó és kereskedő, kézbesítő. Lehetővé teszik továbbá a vevők számára, hogy mobileszközeiken tranzakciókat hajtsanak végre, és közvetlenül házukba szállítsanak.[7]

Új csomagolástechnológiai megoldások

A kézbesítés sebessége kardinális kérdés az e-kereskedelembe tóduló vásárlói tömeg miatt. A gyorsaságra törekedve sok vállalat nem optimalizálja csomagolását. Így felesleges méreteket ölthetnek a csomagolások és a szállítási költségek. Az ezzel kapcsolatos problémákról és megoldási lehetőségekrő már itt írtunk. >>

Az idő, mint tényező, egy dolog. Ott van még a cikkben eddig taglalt, és az ellátási lánc utolsó mérföldjén használt innovatív szállítási, kézbesítési technológiák, melyek megkövetelik, hogy a csomagolás kompatibilis legyen velük. Csomagautomata, automatizált raktározási rendszerek, robot vagy drónos kézbesítés, mind-mind szabványoknak megfelelő, tesztelt csomagolást kívánnak meg. Nem csoda. Kutatásaink szerint, egy csomag akár 50 érintési ponton is keresztül megy a feladástól és míg a fogyasztó kezébe kerül. Ez alatt különböző környezeti behatások érik (nyomás, páratartalom, súly, rázkódás, stb.), és ha nem hatékony a csomagolás, akkor nemcsak a termék sérül, hanem a vásárlók csalódottsága miatt a márka megítélése is. Ezért a DS Smithnél csomagolásaink fejlesztése során az ún. DISCS (Drop, Impact, Shock, Crush, Shake - csepp, ütés, rázkódás, törés, rázás) szabadalmaztatott rendszert alkalmazzuk. Szimulációkkal megteremtjük az e-kereskedelmi ellátási láncban jelentkező helyzeteket, így biztosítva, hogy a csomagolási megoldások a valós világban helyt állnak.

A kézbesítés sebessége kardinális kérdés az e-kereskedelembe tóduló vásárlói tömeg miatt. A gyors szállítás elvárásai nyomása alatt sok vállalat nem optimalizálja csomagolását. Így felesleges méreteket ölt a csomagolás mennyisége és vele együtt a szállítási költségek. Az ezzel kapcsolatos problémákról és megoldásaikról már itt írtunk. >>

Szeretne többet megtudni az e-kereskedelmi ellátási lánc sajátosságairól és a csomagolással kapcsolatos kihívásokról? Töltse le a Jövőbeli e-kereskedelmi csomagolás jelentést!

[1] https://www.supplychaindigital.com/logistics-1/what-you-need-know-about-ups-green-shipping-and-carbon-footprints 
[2] https://www.supplychaindigital.com/logistics-1/what-you-need-know-about-ups-green-shipping-and-carbon-footprints 
[3] Accenture kutatása: https://www.accenture.com/_acnmedia/PDF-130/Accenture-Retail-Research-POV-Wave-Seven.pdf 
[4]
https://core.ac.uk/download/pdf/81971393.pdf
[5] https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/foxpost-csomagszallitas-csomagautomata-e-kereskedelem-csomagkuldes.710619.html
[6] https://www.globenewswire.com/news-release/2020/11/30/2136699/0/en/Drone-Package-Delivery-Market-to-Hit-USD-7-388-2-Million-by-2027-Diverse-Entities-Such-as-Amazon-and-FedEx-to-Explore-Wider-Delivery-Applications-of-Drones-States-Fortune-Business-.html#:~:text=30%2C%202020%20(GLOBE%20NEWSWIRE),41.8%25%20during%20the%20forecast%20period
[7] https://www.retailcustomerexperience.com/blogs/covid-19-will-bring-lasting-innovation-to-retail/