Okos zöldség- és gyümölcscsomagolási megoldások

Folyamatosan vizsgálják a zöldség és gyümölcs ágazat helyzetét, igyekeznek feltérképezni a problémákat, lehetőségeket, megoldási irányokat. Az egyik meghatározó zöldség, gyümölcs szektor jelentés[1] 2019-ben a fogyasztók döntéshozatalára helyezte a hangsúlyt; miként szerepelnek az áruházakban a frissáruk, mi alapján választják a vásárlók. Ám az idei évre vonatkozó trend riport már a fenntarthatósági problémakört helyezi a fókuszba, és vizsgálja meg a vállalatok ebbéli szerepvállalását, lehetőségeit. Különböző környezeti és társadalmi-, gazdasági fenntarthatósági szempontot kell figyelembe venni a frissáruk kapcsán. A szóban forgó felmérés öt témát emel ki, melyekre az iparág legfontosabb kihívásaiként tekint: víz, élelmiszerpazarlás, vegyi anyag felhasználás, energiafogyasztás és csomagolás. Nézzük, mit tehetünk ez utóbbi esetében![2]

Bizony, ki gondolta volna egy évtizeddel ezelőtt, hogy a csomagolás az egyik fenntarthatósági prioritássá válik a friss termékek ágazatában! (Na jó, mi, csomagolás-szakértők igen.) A csomagolás alkalmazásával a zöldségek, gyümölcsök eltarthatósága meghosszabbítható, ez segíti az élelmiszerpazarlás csökkentését, valamint hozzájárul a higiéniai célok megtartásához, a termékek szállíthatóságához.

Nyissuk ki jobban ezt a dobozt! Miért is jelent a csomagolás kihívást a zöldség és gyümölcs szektornak? Tanulságos, ha megvizsgáljuk a ma alkalmazott csomagolásokról alkotott képet. Miszerint, ha eltarthatóság céljából csomagolást alkalmazunk, akkor ezzel nagy eséllyel egyenes arányosan nő a műanyag is – ahogy kitér erre például a Fruit Logistica jelentése.[3] Pedig nem kell, hogy így legyen! A papírcsomagolás, hullámkarton igazi aduász a kezünkben. 100%-ban megújuló és újrahasznosítható.

Számos variációban érhető el zöldség, gyümölcs hullámkarton csomagolás: polcrakész kínáló forma, nyitott tálca sarokkal és áthajthatással, zárt tálca, teleszkópos/ összetolható doboz, raklap doboz. A precíz mérnöki tervezésnek köszönhetően bírják a strapát, dupla és tripla falkonstrukcióval meg se kottyan nekik a szállítás, kiképzésüknek köszönhetően egyszerűen kezelhetőek rakodáskor, egymásba illeszthetőek, így a helykihasználás is könnyű velük. Gépi és kézi megtöltésben is jól funkcionálnak. Zimankósabb körülmények között ugyanúgy alkalmazhatók; a viaszolt tálcák, dobozok képesek nagy súlyt megtartani nedves, hűtött körülmények között is. Az okos formatervezésnek köszönhetően a hosszabb eltarthatóságot segítik a szelőző lyukak, biztosítva a légáramlást.

A vállalatok különböző módszereket találtak ki az élelmiszerpazarlás csökkentésére, beleértve új viselkedésmód vagy technológia alkalmazását is. Egy biztosan kijelenthető, az ellátási lánc minél optimálisabb működése kulcsfontosságú. Ehhez ismerni kell, mik lehetnek az élelmiszer veszteség és hulladékkeletkezés potenciális okai, hol találhatjuk a megoldásokat. Nem kell messzire mennünk, ebben is érintett a csomagolás. A korábban említett Fruit Logistic Európára és Észak-Amerikára kiterjedő kutatása a csomagolást fejlesztendő tényezőként azonosította mind a raktározás, mind a bolti eladás tekintetében.[4] A raktározási problémák esetében elvárásként fogalmazódik meg az optimalizált csomagolás (méret, minőség stb.), a bolti eladásnál pedig a megfelelő termékmegjelenítés és a helyes csomagolás (termékvédelem mellett a fogyasztói elvárások kielégítése).

Az ellátási láncbeli partnerekkel való együttműködés, a kommunikáció és a finomhangolás gyakran elengedhetetlen a hulladék csökkentése szempontjából. Minderre egy teljesen új megoldást kínál a Circular Economy, a körforgásos gazdaság. A gyümölcs- és zöldségipar a Circular Business modell felé halad. A körforgásos gazdaságban a termékek, anyagok és erőforrások értékét a lehető leghosszabb ideig fenntartják, a felhasználásuk végén visszajuttatják a termékciklusba, miközben minimalizálják a hulladék keletkezését. Ez azt jelenti, hogy valódi elmozdulás történik a megújuló energia felhasználása, a mérgező vegyi anyagok kizárása és a hulladék eltávolítása felé.

A DS Smith üzleti stratégiáját a körforgásos gazdasági modell alapelvei szerint építette fel. Az Ellen MacArthur Alapítvány körforgásos modelljének alapján megalkotta a Circular Design Principles-t, a csomagolási megoldások megalkotására vonatkozó tervezési alapelveket, melyek szem előtt tartják a hulladékkeletkezés hierarchiájának három stratégiai pontját: a tervezést, a fenntartást, az újrahasznosítást.

A körforgásos tervezési alapelvek a következők, melyeket a tervezési folyamat részeként minden nap alkalmazunk gyakorlatban:

A márkaimage és a termékek fizikai védelme
Az alapanyag-felhasználás és a műszaki megoldások optimalizálása
Újrafelhasználható vagy újrahasznosítható alapanyagokkal dolgozunk
Az ellátási ciklus hatékonyságának maximalizálása
Szenvedélyesen keressük az újabb és jobb megoldási lehetőségeket

S, hogy milyen potenciál van a zöldség, gyümölcs ágazatban? Az utóbbi években egyre több egészséges terméket igyekeznek az emberek bevásárlókosaraikba tenni. A zöldségek és gyümölcsök mind nagyobb szerepet kapnak a háztartásokban. 2018-ban az egy főre eső zöldségfogyasztás világszerte 85 kg/fő, a gyümölcs 71 kg/fő volt. Magyarországot tekintve az élelmiszer-fogyasztási rangsorban a kávé, csapvíz, ásványvíz után a 4., 5. helyen szerepel a zöldség és a gyümölcs fogyasztása. Bár az utóbbi idők jelentős árszínvonal növekedése csökkentette ezen termékek mennyiségi forgalmát, de a vásárlás intenzitása és összegszerű forgalma nőtt, és hosszú távon növekedő trendet mutat.[5]

Van új a nap alatt!

Egyre erőssebben tetten érhető az iparágban a gazdától asztalig gondolkodásmód, azaz a rövid ellátási lánc és gondos logisztika preferenciája annak érdekében a, hogy a termékek minél frissebbek legyenek és a túlcsomagolás elkerülhető legyen. Ezentúl a környezettudatos alternatívák, valamint a fenntartható termékkínálat kialakítása is fontos céllá vált.


Nemcsak a márkák, hanem a kereskedők és kereskedelmi láncok is sorra állnak be azon törekvés mögé, hogy 2025-re a csomagolások 100%-ban újrahasznosított anyagból készüljenek, újrahasznosíthatók, komposztálhatók vagy újrahasználhatók legyen. A zöldség-gyümölcs termelők számára az elmúlt évben a műanyag szennyezés problémájára megoldást kínáló csomagolási újítások a figyelem középpontjába kerültek.
Megfigyelve a nemzetközi adatokat, a fenntarthatóság terén a papíralapú megoldások jelentik a legtudatosabb megoldást. A karton csomagolás újrahasznosításának aránya rendkívül magas Európában, közel 90%, szemben a műanyaggal melynek mindösszesen 9%-át sikerült újrahasznosítani 1950 óta.
Ehhez társulnak a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők is. A legújabb kutatások szerint a fogyasztók több mint 80%-a műanyag helyett gondolkodás nélkül a papír csomagolást választaná. Sőt, a pandémia is hatást gyakorolt: a fogyasztók szívesebben nyúlnak a kisebb kiszerelésű, egységcsomagolt zöldség-gyümölcs termékek felé semmint a „lédig” kiszerelésű áruhoz.
A DS Smithnél a praktikus csomagolás és fenntartható gondolkodás közös keresztmetszetében született meg a zöldség-gyümölcsök papírtálcás, testre szabható konstrukciója, ami számtalan méretben nyújt a fogyasztók és az iparág igényeire is egyszerre tökéletes megoldást. Lehet zárt, vagy nyílt, kicsi avagy gyűjtő tálca, esetleg papírkosárka a karton csomagolás higiénikus kialakítást tesz lehetővé, melynek nemcsak mérete hanem kinézete is egyedien alakítható ki, nyomtatható.

A gyümölcs- és zöldségmárkák egyre inkább a környezetbarát csomagolási megoldások felé fordulnak a fenntarthatósági irányelvek iránti elköteleződésük demonstrálása érdekében. Ugyanis azok a márkák, amelyek árujukat biológia úton lebontható vagy könnyen újrafelhasználható csomagolásba helyezik, nemcsak részt vesznek a fenntartható gazdaságban, hanem a fogyasztók bevonódását is elősegítik, és később mindezzel a vásárlók támogatását nyerik el.

Hogyan tud fenntartható zöldség, gyümölcs csomagolást alkalmazni? Melyik a leginkább megfelelő igényei számára? Segítünk!

[1] http://nak.hu/en/agazati-hirek/mezogazdasag/146-novenytermesztes/99140-europai-friss-kalandok-popeye-a-kovetendo-elod
[2] https://www.fruitlogistica.com/About/TrendReport/
[3] https://www.fruitlogistica.com/About/TrendReport/
[4]https://www.fruitlogistica.com/media/fl/fl_dl_all/fl_dl_all_fachbesucher/Fruit_Logistica_Trend_Report_2019.pdf
[5] https://www.fruitlogistica.com/About/TrendReport/